Átjáró I.

1990

mobil (animáció, végtelenített zene)
Stúdió ’90. Ernst Múzeum / Ernst Museum, Budapest, 1990

Orsós magnóval „összeépített” szerkezet, amely felidézi a kinematográfia
megszületését megelőző időszak „mozgó-képek” illúziójának
létrehozásra és bemutatásra használt technikáinak egyikét, a
zoetrópot (vagy zootrópot) is. Az X lábú fémállványra fektetett biciklikereket,
amelynek külső ívén hengerré összezáruló fekete kartoncsík
fut körbe, a magnó végtelenített szalagja hajtja meg. Közel hajolva,
a henger felületébe vágott, vékony, függőleges nyílásokon keresztül
pillantva „déja vu érzést keltő” jelenetsort látunk (Sasvári Edit).
A henger belső felületén végigfutó fotósorozat a néző által is megtett
cselekvéssor fázisait illeszti össze és ismétli meg a mozgás érzetét
keltve: vég nélkül egymásra következő átjárókon áthaladva, újabb és
újabb szerkezetekhez közelítünk… Ami velünk történik, és amit
láthatunk: ugyanaz a folyamat. A „loopolt” mozgássor hatását a
végtelenített szalagról hallatszó zene és a küllő kerekeihez csapódó
ütő monoton kattogása fokozza.