102 cm-rel a normális fölött
Sie Dabei! Festival (W. Degreiffel közösen)
PBK Hamburg, Németország
1994. szeptember 22–október 14.
„– Legalábbis el lehet gondolkodni, mi a hármas… Ezt a művet köthetjük azonban az ajtós installációkhoz is – először talán Németországban5 fűrészelted formára az ajtókat.
– Ezen a kiállításon mi egy német sráccal kikaptunk egy olyan teret, ami erősen terhelve volt a múlttal: a századelőn boksz-csarnok volt, aztán fasiszta nyomda, aztán raktár, áruház… egy százszor ötven méteres csarnokot képzelj el, különböző helyiségekkel. Mi egy kis folyosórészt kaptunk, sok ajtóval.
Erre a helyszínre találtam ki ezt a művet (Különböző ajtók 102 cm-rel a talajszint fölött, 1994), aminek láttam magyarországi megfelelőjét is a népi építkezésben: az ajtó-ablak kivágásokat az olcsóság miatt úgy oldották meg, hogy a már meglévő ablakokat nem szedték ki, hanem csak betömték. Ha újabb ablakot akartak vágni, nem vették figyelembe az alatta lévő régit, hanem átvágták. Arra gondoltam, hogy érdekes lenne a történelmi múlttal összevetni ezt a magyar szokást, így kerestem régi, bontott ajtókat, amelyeket felhelyeztem egy méter magasan, mintha az alatta lévő szint már egy elkopott történelmi múlt lenne.
A látogató belép egy terembe, ahol vannak ajtók, amelyeken lehet közlekedni, és vannak régebbi ajtók, amelyekből az újak kivágnak egy-egy darabot. Az az érzete, hogy ez valamikor használatban volt, de ahogy a talaj megsüllyedt, ezek elvesztették a funkciójukat.”
Forrás:
Várnai Gyulával beszélget Szipőcs Krisztina: