Nap, éj, egyenlőség
Kurátor: Százados László
Kortárs Művészeti Intézet – Dunaújváros (Kisterem, Pincegaléria)
2014. március 21 - április 25.
A kiállítást megnyitotta: Szoboszlai János művészettörténész
Trencsényi Zoltán, Népszabadság:
„Vegyük például az Albatrosz című, a kiállítótér falára vetített installációt, amelyen egy amúgy jellegtelen, lakótelepen mozgó kamera filmidejét akasztja meg a falra installált, tehát a valóságban is jelen lévő, mozdulatlan szétnyitott könyv. Mozdulatlan albatrosz repül az amúgy mozgó térben. És a múlt időt idézik azok a kitüntetések, jelvények is, melyeknek színek szerint elrendezett sokaságából szivárvány íve formálódik a falra. De mert Várnai Gyula dunaújvárosi művész, akadnak a kiállításon erősen helyi érdekű művei is. Például a már nem létező dunaújvárosi vidámpark egykori óriáskerekéről, amelynek tizenkét gondolája az óraszámlap tizenkét beosztásának felel meg (már megint az idő), és amely egy helyütt egyenesen három egymásba csúsztatott példányban látható. A három kerék egymásba kapaszkodik, de nem fogaskerekekként összeilleszkedve segíti, hanem egymásba szorulva fékezi egymást. Ha tetszik: az idő állítja meg saját magát. Odébb ez az óriáskerék már csak egy példányban bukkan fel, ott azonban gumiból megformázva, és alaposan összenyomorítva. Mellette egy 1978-ban Várnai által készített, afféle szocreál stílben pompázó plakát látható, amely Dunaújvárosi tárlatot hirdet – múlt idejű művészeti figyelmet a jelenben (megint az idő). És látható egy diafilmkockáról kimásolt kép, amelyen korabeli úttörők gesztikulálnak erősen (talán épp Dunaújvárosból, pardon: Sztálinvárosból), valamint egy furcsa installáció: Kisfaludi Stróbl Zsigmond Fürdőző című szobrának egy változata a minisztertanácsi törvények és rendeletek 1949-es gyűjteményének lapjaiból megformálva, és a gyűjtemény vaskos kötetére ültetve.”
Forrás:
http://nol.hu/kultura/az-idorol-szerzett-tapasztalatok-1455239
